2013. szeptember 30., hétfő

Akkor most én ki, mi is vagyok??

Nemrég volt egy telefon beszélgetésem, mely után elkezdtem gondolkodni, hogy akkor most én ki is, mi is vagyok?
Szakács? Nem. Gasztroblogger? Nem tartom annak magam. Író, újságíró?? Na ezek meg végképp nem...
De akkor??
Elsősorban FÉRJ, aki meghalna a feleségért, aztán APA, aki megőrül kisfiáért. Ez biztos, és az is, hogy szeretek főzni, szeretek új dolgokat kitalálni. Már az elején leszögeztem, hogy nem akarok receptgyűjteményt írni, mert abból van elég, jobbnál jobb gasztroblogger van, aki napi rendszerességgel közöl nagyon jó recepteket. Én ugyan nem olvasom őket, de sokan igen. Valószínűleg az általam tett bejegyzések sokkal sokkal kevesebb embert mozgatnak meg. De legalább mozgat párat.
Mit szeretnék? Megmutatni, hogy lehet új ételeket főzni otthon, ugyanannyi pénzből, mint amennyibe a szokványos magyar ételek kerülnek, hogy lehet élvezettel főzni, szeretném, ha az éttermek újra tele lennének, szeretném, ha az emberek otthon vagy bármilyen vendéglátó helyen ki mernének próbálni új ételeket, szeretném, ha megváltozna az emberek gondolkodás módja egy picit. Igen, vannak, akik nyitottabbak erre, és vannak, akik ragaszkodnak a töltött káposztához és a rántott tekercshez. És vannak éttermek, akik szintén ragaszkodnak ehhez, mert azt gondolják, hogy egy kuszkusz drágább, mint egy töltött káposzta, ezért nem is ajánlják a csoportoknak.
Hogy mivel fogok foglalkozni, nem tudom, de szívesen segítenék, és szívesen megmutatnám bárkinek, hogy hogyan is lehet feldobni, megváltoztatni az ételeket. Hogy a saláta már az étel szerves része, és nem mellé szolgáljuk fel, hogy rengeteg új trend van, melyekből "lopva" fel lehet turbózni bármit... És azt hiszem sorolhatnám még.
Szívesen tanítanék főzni emberkéket, miközben én is rengeteget tanulhatnék tőlük. Szívesen alakítanék át éttermi étlapokat, éttermi gondolkodás módokat...
Az éttermekben az a baj, hogy akik irányítják, akik főznek, ők nem tudnak külső szemmel belenézni...Nem láthatják feltétlenül, hogy mi érdekli a vendégeket. Tisztelet a kivételnek.
Én külső szemmel szoktam szemlélni, hogy mi az az étel, menü, amiért én beülnék egy étterembe. Utána jönnek a szakácsok, akik az ipar csínyját-bínyját ismerve elkészíthetik a menüket.
És vágyódom, vágyódom egy saját hely után, ahol ki tudnám elégíteni minden kedves vendég pocakjának kívánságait...
Visszaolvasva sem derül ki pontosan mi is vagyok, hogy ki vagyok, az igen... :)
Remélem sikerrel járok....
Szép napot mindenkinek!
Lánczos Sándor

2013. szeptember 28., szombat

Köszikávé Nap konzekvenció

Tegnap lezajlott, szépen, csendben, és sok-sok kedves baráttal ismerőssel...
Gyűjtöttünk is pénzt a gyerkőcöknek, az én felajánlásommal nagyjából 10 ezer forintot! Nem olyan nagy összeg, de örülök, hogy ennyit sikerült összegyűjtenünk!
Rengeteget dolgoztam ezért, hiszen folyamatos promóció, plakátolások, és csütörtökön 15 óra sütögetés, pénteken hajnali 3kor ébresztő, hogy ti tényleg friss reggelit vásárolhassatok.
DE
Megérte...Csak elismerő "némaság" és dicséret ért. Komolyan, köszönöm, nem gondoltam volna, hogy ennyire finomak ezek a péksütik, sütemények. Örülök, hogy mindenki arcára mosolyt, és a pocakjába telítettség érzést csaltak :)
Összességében elégedettek lehetünk a tegnapi nappal, annak ellenére is, hogy azért az idő lehetett volna jobb. :)
Pár rossz érzés azért van bennem, de ezeket gyorsan tegyük is félre, és csak a jókra gondoljunk.
élveztem a készülődést, élveztem a sütést (még 1 kézzel is :-D ) és élveztem nézni az emberkéket, a barátokat akik azt ették, amiket én készítettem.
Jó érzés. Jó lenne, ha sokan érezhetnék ezt.
Ebből kiindulva, elgondolkodva, és más hatások, beszélgetés miatt, valószínűnek tartom, hogy a blog változni fog, más profilt fogok kialakítani. Rengeteg olyan gasztroblog van, magyarul, ahol finomabbnál finomabb ételek receptjeit találja meg az ember.
Még a pontos irány nincs meg, gondolatok, elképzelések vannak, de finomítanom, finomítanunk kell. Aztán az is lehet, hogy nem lesz belőle semmi...
Majd alakul...

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki tegnap emelte a napom fényét :)
Szép napot Nektek!

2013. szeptember 23., hétfő

Még mindig itt...

Régen tettem bejegyzést, ennek nem az az oka, hogy nem főztem, nem sütöttem, hanem csak annyi, hogy egyszerűen nincs időm. Szerencsére. Hamarosan itt a köszikávé nap, aztán a Mediterránban segítettem egy esküvői menü elkészítésében, felkértek egy magazin gasztro részének "szerkesztésére", közben igyekszünk a Cellárium Étterem étlapját is megváltoztatni. Szerencsés vagyok, sok a dolog, és élvezem :)
Természetesen azért közben igyekszem kiélni a saját kíváncsiságom, és kísérletezési hajlamaimat, a minap készítettem egy briós jellegű péksütit, elkészítettem életem első nagyadag ételét, 20 adag kuszkuszt főztem..Na ez teljesen más, mint otthon a családnak főzni :-)
Igyekszem az új recepteket is feltölteni, de most elsősorban a Köszikávé napra való készülődés köti le az időmet, hiszen 60 adag reggelit fogok készíteni, és 50-60 adag délutáni sütit.
A menüt is sikerült végre kitalálni, lesz croissant, bageles szendvics, és briós reggelire, délutánra készül citromos pite, csokis muffin, egy kis répatorta, és lehet, hogy sajttorta is :)





2013. szeptember 11., szerda

Lengyelország "zsemléje"


Tímea sok évig élt Angliában. Ha utaztunk valahova, és valahol meglátta e "zsemléket", akkor tuti, hogy ilyet kellett vennünk. Így elhatároztam, hogy megkísérlem elkészíteni Neki. Az igazság, hogy nem vagyok maradéktalanul elégedett, mert a kinézete nem az igazi...Persze leszúrásom megkaptam, miszerint az kit mozgat, ez rusztikus, házi, és az íze a lényeg. Nos, az ízével semmi baj nem volt az biztos.
Ma olvastam, hogy ez a közkedvelt péksütemény se nem angol, se nem amerikai, hanem lengyel "találmány", és ott terjedt el legelőször, ahol sok zsidó élt...Azt, hogy miért, azt nem sikerült kiderítenem.
Biztosan sokan, sokféleképpen készítettek már bagelt, az enyém így készült:

Hozzávalók:

600 g liszt
2 tk só
20 g cukor
1 tk olaj
10 g vaj
1 tojás
300 ml víz (langyos)
12,5 g élesztő (ez vagy egy fél instant, vagy egy 25 grammos friss fele, ha 50 grammos a friss, akkor negyede)

A főzéshez kell majd még 2-3 evőkanálnyi cukor, illetve mivel ezt meg szokták szórni magvakkal, magvak kellenek még. Hogy milyen, azt mindenki döntse el, lehet mák, cukor, mandula, bármi.


Elkészítés:

Egy tálban keverjük csomómentesre a tojást a cukrot az élesztővel, és a víz 3/4-ed részével. Adjuk hozzá az olajat, a vajat, majd a lisztet. A sót oldjuk fel a maradék vízben, és adjuk hozzá azt is. Dagasszunk tésztát a hozzávalókból. A dagasztás nem lesz egyszerű, de nem kell több víz, ne aggódjunk, csak gyúrjuk és gyúrjuk, el fog tűnni a liszt. Ha mégsem megy, akkor nagyon óvatosan, adjunk hozzá egy kevéske vizet, nehogy túlvizezzük...
Ha készen vagyunk, homogén, szépen kezelhető kis gombócot kaptunk, lisztezzük meg a tetejét, és takarjuk le légmentesen (mondjuk tegyük egy kelesztő tálba, vagy egy zacskóba) és hagyjuk békén jó 40 percig. Félidőben gyúrjuk át egyszer, hogy a tészta jobb állagú legyen. A 40 perc leteltével osszuk szét legalább 10 részre! Készítsünk golyókat belőlük, és hagyjuk 10 percig pihenni őket. Ha letelt,akkor sodorjuk ki, készítsünk "kukacokat belőlük, olyan 20-25 cm-eseket. Formázzuk meg őket, kör alakra, a két végét csípjük össze. Egy tepsire terítsünk konyharuhát, lisztezzük meg enyhén, erre helyezzük a bageleket. Majd takarjuk le őket egy épphogy nedves másik konyharuhával. Hagyjuk kelni őket fél órát!

Fél óra múlva kétszer akkora bagelek kacsintgatnak ránk :)
A sütőt kapcsoljuk be, melegítsük elő 220 fokra, és egy másik tepsit béleljünk ki sütőpapírral.
Egy lábosba forraljunk vizet a cukorral, és ebbe főzzük ki a bageleket, oldalanként 15- másodpercig. Ahogy letettük őket, ahhoz képest a tetejével kezdjük. Ha kész a "főzés", akkor egy sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük őket, megszórjuk bármivel, és 15 perc alatt megsülnek (aranybarna legyen, ugye a 15 perc csak irányszám, hisz minden sütő más).


Jó étvágyat hozzá, fogyaszthatjuk akár szendvicsként felvágottal, sajttal, vagy akár vajjal, lekvárral.

Ki hogy szeretné!

2013. szeptember 9., hétfő

A croissant titkai (szerintem)


Milyen is a croissant, amit szinte mindenki kedvel????
Puha,réteges,omlós,levegős...esetleg töltve van valamivel, sós vagy édes...
Igen, én is próbálkoztam elkészíteni..Elsőre ami készítettem, túl időigényesnek tartottam, annak ellenére, hogy a tészta finom volt...Gondoltam én, hogy finom, meg jó állagú...De már tudom, hogy csak a finom volt megfelelő.
Aztán újra próbálkoztam, hogy hátha rövidebb idő alatt is készíthetünk ilyen finomságot. Finomnak finom volt, de ez sem az igazi...
Nos, azt hiszem, hogy próbálkozásaim beértek...
Íme az általam levont következtetések, de hangsúlyoznám, ezek az én privát gondolataim:

Ha finom, és JÓ croissant szeretnénk, akkor nem lehet gyorsan :( Sajnos az idő kell hozzá, nem ehetünk azonnal. Azaz ehetünk, de akkor a boltban kell megvennünk! Kell a hajtogatás, kell a hűtőben pihentetés. DE, ha azt nézzük, hogy összesen talán fél óra tényleges munkánk van vele, akkor nem is sok, nem?!
10 perc munka, 1 óra pihenés, megint 10 perc, megint egy kis pihenés, utolsó munka, fél óra sütés, és már ehetjük is...
Így ugye nem is olyan sok :-)
A legjobb szerintem, ha délután elkezdjük, éjszakára hűtőben tároljuk, majd reggel utolsó nyújtás, tekerés és sütés... Nekem ez vált be a legjobban!
A másik általam tapasztalt, nagyon fontos momentum a nyújtás! Az utolsó nyújtás!
Sajnos én elkövettem a legnagyobb hibát! Túl vékonyra nyújtottam...Nem szabad! Muszáj figyelni, és meg kell hogy legyen az 1-1,5 cm vastagsága a tésztának. Igen, kicsit nehezebb feltekerni, de így lesz könnyű,réteges,levegős...
És a legfontosabb, amit tapasztaltam, hogy reggel frissen a legfinomabb, és a család nagyon szereti :-)
Ja, és aki megkóstolta, nehezen hitte, hogy nem a boltból van!!
Szóval, remélem páran kipróbáljátok!

2013. szeptember 7., szombat

Köszikávé Nap Szeptember 27-én

Magyarország első Hospis Háza a pécsi Dóri Ház, melynek működtetője a Szemem Fénye Alapítvány.
Mindenki tisztában van azzal, hogy egy alapítvány élete nem fenékig tejfel :(
Szeptember 27-ére egy országos akcióra hívnak minket.
"A Köszikávé napon, 2013. szeptember 27-én, arra buzdítjuk a közösségeket, munkavállalókat, klubokat, iskolákat, baráti köröket, hogy az amúgy is elfogyasztott kávéjuk, vagy éppen a saját maguk által szervezett programon kínált reggeli frissítők, sütemények jelképes árával – azaz fejenként legalább 200 Ft-tal – támogassák a Szemem Fénye Alapítvány munkáját."

Terveimben az szerepel, hogy a saját készítésű falatkáimat kóstoltatom, árulom egy belvárosi étterem, a Cellárium Étterem, teraszán e nemes program keretein belül, ahol a kávézás és eszegetés mellett segíthetünk!
Önök is én is, hiszen az eladott falatok árából én is felajánlok 30 %-ot a Dóri Ház javára!
Emellett Önök is adakozhatnak a kihelyezett urnába!

Remélem velem tartanak, csatlakoznak és segítenek!

Szeptember 27-én fogjunk össze és segítsünk!




Újabb croissant,melyet Vajas kiflivé avanzsáltam


Azon gondolkodtam, hogy túl sok idő és munka elkészíteni a croissant, hogy hogyan lehetne felgyorsítani a folyamatot. Próbálkoztam, de ahogy ma kiderült, a croissant nem lehet másképp elkészíteni! Kell a sok hajtogatás,kell a hűtés, kell az idő ahhoz, hogy igazán finomat kapjunk.
Ahogy Feleségem, Tímea mondta, ez is nagyon-nagyon finom, de ez inkább vajas kifli. Hát akkor ez legyen vajas kifli :-)
A fotók minőségéért elnézést kérek, de este 9 körül készültek...


Hozzávalók: (cca 30 db kisebb kiflihez)

500 g liszt
1 natúr joghurt
1 csipet só
1 dl tej
5 ek cukor (ha sósat szeretnék,akkor csak 2-3 ek)
2 db tojás
5 dkg élesztő
250 g vaj
1 tojás a kenéshez

Elkészítés:

A vaj és a kenéshez szükséges tojás kivételével a többi hozzávalóból tésztát gyúrunk. A tejet a végén, adagolva adjuk hozzá, hogy ne legyen se túl ragacsos, se túl száraz. Gyúrjuk jól össze, majd 1, 1,5 órára tegyük hűtőbe.
Ha letelt, akkor a "gombócot" szedjük 4-8 részre. Én 8-ra szedtem,mert sajnos nincs otthon nagy munkafelületem. A vajat osszuk el eggyel kevesebb részre, mint ahány felé szedtük a tésztát.

Nyújtsuk ki az adagokat, nem kell átlátszónak lennie, mert akkor a következő nyújtásnál kibuggyan a vaj, és rétegezzünk "tortát" belőle, úgy, hogy tészta-egy adag vaj-tészta-vaj...-tészta. Én késsel adagoltam bele a vajat, elosztva a felületen.













Ha kész a "tortánk" (most kell a nagy munkafelület) akkor nyújtsuk ki! Ha megfogadtok egy jó tanácsot, előtte tegyétek be valahogy a hűtőbe, hogy a vaj kemény legyen! Nos, nyújtsuk ki...Szép kör alakúra... Na itt voltam én bajban, mert nem volt megfelelő a munkaterület, úgyhogy én szépen kettészedtem. Úgy nyújtottam ki. Most már mehet vékonyra! Fontos, hogy a felületünket folyamatosan lisztezzük, ne ragadjon le!
Ha kinyújtottuk, jöhet a cikkelyezés. Vágjuk cikkekre (ízlés szerint), majd a hegye felé kezdjük el feltekerni. Ha szeretnénk megtölteni valamivel,akkor annak most van itt az ideje.
A feltekert kifliket helyezzük egy sütőpapírral kibélelt tepsire.

Ha azonnal sütjük, akkor várjunk kb fél órát, amíg kétszeresre "dagadnak", majd 180 fokra előmelegített sütőben süssük aranybarnára. Sütőbe helyezés előtt kenjük meg tojással a tetejét, illetve ha édesen készítjük, megszórhatjuk cukorral, mandulával, mákkal, dióval... a tetejét.
Ha reggelire szeretnénk, akkor éjszakára tegyük a hűtőbe. Másnap reggel vegyük ki, pihentessük cca 10 percet, majd hideg sütőbe berakva süssük ki!

Sajnos nem sikerült meggyorsítanom a croissant készítést, de egy hasonló kiflit sokkal gyorsabban elkészíthetünk :-)

Jó étvágyat!


2013. szeptember 5., csütörtök

Étel és Szeretet

Egy Kedves Barátom írt néhány sort a szeretetről, ezt mindenképpen szeretném veletek megosztani!

Érdemes végig olvasni...

Élvezd az ételed, szeresd az életed!
„Egy jó vacsora elengedhetetlen a jó beszélgetésekhez. Nem lehet tisztán gondolkodni, szívből szeretni, mélyen aludni egy jó vacsora nélkül."
( Virginia Woolf)
Nem is olyan rég, a fenti idézet még teljes egészében megállta a helyét. Barátok, családok összegyűltek, ettek- ittak, mulattak, jól érezték magukat, boldogan tértek haza egy jó ebéd, vagy vacsora után.
Jelen korunkban azonban nézz körül: rengeteg ember ezt vagy azt nem eszik, tele vannak félelmekkel, hitekkel az étkezéssel kapcsolatban, ami oda vezet hogy folyamatosan diétáznak vagy különböző módon konfliktusba kerülnek az étellel, és ezen keresztül önmagukkal is. Egy csoportban valakit biztos találunk, aki nincs barátságban ételével, és így életével sem.
Milyen érdekes pedig ez a szó: ÉTEL. A két mássalhangzót megcserélve megkapjuk az ÉLET szót. A magyar egy gyönyörű, kifejező nyelv, tele rejtve kódokkal, melyek segíthetik életünket, így itt is. Ahhoz hogy ezen a földön ÉLET-ed teljes legyen, szükséged van az ÉTEL-re, és amilyen az ételeddel a kapcsolatod, az nagyon nagy hatással van életedre is. Étel nélkül nincs élet a földön, legyen az akár testi akár lelki vagy szellemi táplálék.
Ha az ételt szeretettel főzik, szeretettel tálalják, szeretettel eszik, szeretettel beszélnek róla, akkor nem csak a testet tölti fel éltető energiával, hanem a léleknek is táplálék, hiszen a szeretet, a lélek üzemanyaga.
Ami tehát esszenciálisan összeköti az ÉTEL-t és az ÉLET-et, az a SZERETET maga.
Természetesen nem minden ÉTEL ad ÉLET-et, vannak alacsony rezgésű ételek is, ezektől rossz lesz a közérzeted többnyire. Ha nem rövid, akkor hosszú távon.
A magas rezgésűek azok, melyektől boldogságot érzel már akkor is, ha csak egy pillantást vetsz rájuk, legyen szó akár egy gyönyörű fürt szőlőről, vagy egy csodálatosan tálalt, ízletes vacsoráról.
Hogy honnan tudod, akkor melyik számodra az, mely szeretettel tölti meg tested és lelked? Nagyon egyszerű módja van. Érezz és figyelj az első gondolatodra!
Ha bármilyen étellel kapcsolatban jó érzéseid vannak és első gondolatod valami pozitív róla, na, az a tiéd! Fogyaszd bátran, bűntudat nélkül, amíg jólesik. Addig, amíg jólesik. Amennyiben figyelsz belső hangodra, tudni fogod mikor, mennyit egyél, hogy megtartsd jó érzéseidet.
Ezért ülsz most is itt. Hogy jól érezd magad! Családoddal, barátaiddal, társaddal, vagy akár egyedül. A lényeg, hogy engedd el magad, élvezd ételed és szeresd az életed!
Jó étvágyat kívánok, élvezd ételed és életed minden momentumát!
…és ahogy Julia Child mondaná Bon Appetíííííííííít

2013. szeptember 3., kedd

Citromos Pite



Na,ez nehéz lesz,de valahogy összehozom :-)
Fejből, gondolatokból született süti.. Cél, hogy Enikőnek készítsek valamit, ami laktózmentes...Valamiféle tej termék kellett bele, de azt megoldottam laktóz mentessel!!!
Na akkor próbáljam meg felidézni :-)

Hozzávalók:

175 g vaj
250 g liszt
85 g porcukor
1/2 pohár tejföl (laktózmentes)
4 db tojás
250 g cukor
csipet só
2 citrom leve és héja
1 db narancs leve és héja
2 dl habtejszín
2-3 kanál porcukor
pár csepp vanília aroma


Elkészítés:
A sütőt kapcsoljuk be, és melegítsük elő 160 fokra. A tésztához a porcukrot, a lisztet és a vajat késes robotgépben összedolgozzuk. Ha már morzsás, akkor egy sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, szépen elegyengetjük. Kanál hátával lelapítjuk. A sütőpapír lógjon túl, hogy majd a segítségével ki tudjuk emelni a sütit, ha elkészül. Mehet az előmelegített sütőbe, süssük elő, legyen szép színe, de ne barnára...Olyan arany színe legyen :-)
Ilyen:

Közben a többi hozzávalót tegyük egy tálba ( kivéve a citrusok héját, én azt díszítésre használtam), és készítsünk belőle "krémet". Azért van macskakörömben, mert nem lesz krém, folyni fog, de ez nem baj. Majd a sütőben szépen összeáll.
Ha az alap elkészült, akkor öntsük a félkész tésztára, és mehet vissza a sütőbe. Jó 30 percig kell sütni, de azért figyeljük!!!
Akkor kész, ha a krém még ruganyos, de nem ragad az ujjunkra.
Vegyük ki, és hagyjuk teljesen kihűlni. Most lesz nehéz,mert már megkóstolnánk, de várjunk még!

Ha teljesen kihűlt, készítsünk tejszínhabot a szokásos módon. A habtejszínt alacsony fokozaton kezdjük el felverni, majd apránként adjuk hozzá a porcukrot, majd a vanília aromát. És egy kis trükk, hogy gyorsabban készüljünk el, és jó kemény habunk legyen: Pár csepp citromlé...
De csak óvatosan, és ízlés szerint, ki milyen habot szeretne. Én habzsákból nyomtam, ezért kellett kemény, de ha az egészre szeretnénk felkenni, akkor ne verjük túl!
Ha kihűlt, szépen (meleg vízbe mártott késsel) vágjuk fel. Én 22x33-as tepsit használtam, annál a legjobb a 3x6-ra osztjuk. És jöhet a habzsák. Mindegyik tetejére nyomjuk szépen habot, majd a lereszelt citrus héjakkal szórjuk meg!
Voilá...
Finom, frissítő ízű! Ezt én is megkóstoltam :-)

Uborkás-Mentás és Levendulás-Áfonyás Frissítő


Kedves Hölgyek!!

Elnézést, de most jutottam el ide. Együtt írom meg mindkét itóka elkészítését,mert nagyon egy kaptafa, csak a hozzávalók mások :), de az eljárás ugyanaz mindkettőnél...
Rettenetesen nagy öröm számomra, amikor azt hallom mindenkitől (vagy majdnem mindenkitől) hogy minden nagyon finom volt, vagy hogy ez vagy az nagyon finom volt. Tudjátok nem olyan egyszerű ám 40 emberre, 40 nőre meg aztán főleg nem :-)
Mindenkinek más az ízlése, mindenki máshogy készít el mindent. Nekem most ezek születtek meg a fejemben, ezeket készítettem el. Szerencsére negatív kritikát nem hallottam, bár jelezném, szívesen fogadom, hiszen azokból is nagyon jól lehet(ne) építkezni!
Szóval, várom a negatív véleményeket is!

Akkor jöjjön a kért recept:

Uborkás-Mentás:

Hozzávalók cca 1 l sziruphoz:

4 db uborka, megmosva,majd lereszelve
0,5 l víz
0,5 kg cukor
2 db citrom leve
2 db lime leve
1 marék menta

Elkészítés:

Rém egyszerű az elkészítése, viszont, ahogy Ti mondtátok, nagyon finom frissítő Inkább nyári szerintem, de bármikor, akár szörp helyett is megállja a helyét, és nem mellékesen furcsaságában van egy kis erő :-D Hiszen ki szokott uborkát inni??? Enni még oké, meg szemre pakolni... Mi most isszuk :-)
Készítsünk egy alap szirupot, melynél egységnyi vízhez, egységnyi cukrot adunk. Tegyük fel melegedni. Közben az uborkákat mossuk meg, és reszeljük le, elég a nagyobb lyukon lereszelni. A mentát szintén mossuk meg, és tépkedjük le a leveleket. Amikor a cukor elolvadt, zárjuk el alatta a gázt, tegyük félre, és a lereszelt uborkát, illetve a menta felét tegyük bele ázni. Hagyjuk így fél órát.
Ha letelt a fél óra, vegyünk elő egy másik edényt, és egy szűrőt! Szűrjük le a szirupot, az uborkát jól nyomkodjuk ki, hogy ne vesszen kárba a finom uborkalé!
Ha ez készen van, akkor ha tudjuk akkor egy kisebb lyukú szűrő kellene még és egy tölcsér, valamint egy üres flakon.
Én átszűrtem még, hogy szép, tiszta legyen!
A flakonba mehet a 2 db citrom, és lime leve, mehet bele a maradék menta. Ebbe töltsük bele a szirupunkat, és tegyük hűtőbe.
Ha lehűlt, ízlés szerint, nekem az 1/4-ed rész szirup, 3/4 rész szóda vált be, öntsük fel szódával, és már ihatjuk is.
Hát ilyen egyszerű!

A Levendulás-Áfonyás annyiban különbözik, hogy uborka helyett levendulát áztatjuk be (ízlés szerinti mennyiséget, nem is tudom mennyi volt) valamint pár darab (én 8 db-ot) áfonyát leturmixolunk, és a sziruphoz keverünk.
A levendulásból én kihagytam a citrom levét, de nem szükséges.

Remélem kipróbáljátok páran :-)
Ha felszolgáljátok, akkor az uborkásnál jól mutat a pohárban a lime és a menta, sok jéggel :-)
A levendulásnál pedig a friss levendula nagyon feldobja!

2013. szeptember 2., hétfő

Ruha Csere Party


Hol is kezdjem?
Másodszorra készítettem falatokat és italokat a Hölgyeknek. Feleségem, Tímea stílustanácsadó, a Ruha Csere Party megálmodója és létrehozója, levezénylője, háziasszonya stb.... Újra megkért, hogy rukkoljak elő valamivel. Hát mondanom sem kell, hogy nem egyszerű, hiszen nőkről van szó. Változatosnak kell lennem, hiszen van,aki visszatérő, mindegyik partyn itt volt. Adva volt a lecke, de úgy érzem sikerrel vettük, MINDKETTEN.
Szeretnék itt gratulálni Tímeának, és egyben köszönetet is mondani neki, hiszen támogat mindenben, segít, hogy én is azzal tudjak foglalkozni, amivel szeretnék. Főzhetek :-)
Szeretek újakat készíteni, kipróbálni, átalakítani... Már 1 hete azon gondolkodtam, hogy mi legyen a "menü". Amit kitaláltam, Tímeának nem tetszett, amit ő mondott, az nekem nem tetszett. Patthelyzet :-D
De aztán meglett a megoldás, megszülettek fejemben az ételek, és az italok.
Sokan újak voltak, biztosan meglepődtek, hogy itt vannak ilyenek is. Igen, és mind házi készítésű volt! Minden, még a paradicsom szósz is.
Délután 2-kor már gyülekeztek a hölgyek, Tímea 3-kor nyitotta ki az ajtókat, és fél 5-kor már alig volt valami az asztalon :-D
Remélem, hogy mindez azért volt, mert ízlett! Ízlett az uborkás-mentás ital, ízlett a levendulás-áfonyás ital...
Vagy mert ízlettek a mini pizzák, vagy a citromos pite...
Remélem...
Nos kérem, a következőkkel készültem:
Uborkás-Mentás frissítő
Levendulás-Áfonyás frissítő
Az italokat már péntek este elkészítettem, hogy az ízek összeérjenek. Tímea ugyan kicsit tartott az uborkástól, de ha jól hallottam majdhogynem annak volt a legnagyobb sikere :-)
És az ételek:
Mini pizzák, hússal és anélkül
Az elmaradhatatlan kalács, fonva, szív alakban
Fahéjas ropogós pálcikák
Citromos Pite
És amit nem én készítettem, hanem anyósom: Sváb kiflik.
Szombaton reggel 8-kor nekiláttam. A kalács, a pálcikák, a pizza...Ezekkel semmi gond nem volt, hiszen már készítettem ilyeneket, (Szilvia miatt a kalácsot nem lehetett kihagyni).
A citromos pite kicsit fekete folt volt, hiszen ezelőtt még nem készítettem, soha. Hasonlót igen, de az átalakítást igényelt. Túl sok volt a cukor...
Nos, dél körül végeztem...Annyi maradt vissza, hogy a pizzákat melegen tálaljam, hogy a feltétet rásüssem (a tésztákat elősütöttem).
Aztán minden elfogyott szerencsére :-)

Mivel kértétek, ezért a következőkben, a még nem olvasható recepteket, leírom.

Köszönöm a fogadtatást, köszönöm az elismerő szavakat. Örülök, hogy ízlett mindenkinek minden.

Szerelme, köszönöm!!!!!